2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról (EVA törvény)

2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról Az Országgyűlés az egyszerűsített adó-megállapítási és beszedési szabályok alkalmazása érdekében azon kisvállalkozások számára, amelyeknél az általános szabályok szerint történő adóztatás tevékenységük jellege miatt nehézségekbe ütközne, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásból eredő szempontok érvényesítése céljából a következő törvényt alkotja:
		2011. évi bérkalkulátor az Armada Bér bérprogram támogatásával

I. Fejezet

A törvény hatálya

Az egyszerűsített vállalkozói adó

1. § (1) A Magyar Köztársaságban egyes személyek vállalkozási (gazdasági) tevékenységből származó bevételét az e törvényben meghatározott egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) terheli.

(2) Az evából származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

(3) Az adózó az evával összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti.

(4) Az evával összefüggő hatósági ügyben az eljár ás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.

(5) Az adózó az e törvényben foglalt különös szabályokat figyelembe veszi az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval, a társasági adóval és a szakképzési hozzájárulással összefüggő adókötelezettségei, valamint a számvitelről szóló törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítése során.

Az adó alanya

2. § (*1) Adóalany az a személy, amely (aki) megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, valamint

a) az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy az adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy

b) az állami adóhatóság e törvény külön rendelkezése alapján az adóévre adóalanyként tartja nyilván.

(*1 Megállapította az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 200 9. november 9-én elfogadott törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. november 9-én elfogadott törvény (a továbbiakban: Evmód tv.) 31. § (1) bekezdése. Hatályos 2010. január 1-jétől.)

(2) Adóalany lehet:

a) az egyéni vállalkozó;

c) a közkereseti társaság;

d) a betéti társaság;

e) a korlátolt felelősségű társaság;

f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet

g) az erdőbirtokossági társulat;

h) a végrehajtói iroda;

i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda

j) a szabadalmi ügyvivői iroda.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben a) a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést; (*2)

b) az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;

c) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására;

d) nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;

e) a magánszemély az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég(*3) a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (az adóalany annak megfelelő bevételt) számolt el.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha

a) az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) - ha előtársasági működésének kezdő napja az adóévet megelőző második naptári évben, utolsó napja az adóévet megelőző naptári évben volt, akkor előtársasági működése adóévében - éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladta meg,

b) az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg azzal, hogy az a)-b) pont alkalmazásában

c) bevétel:

ca) nem adóalany egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott vállalkozói bevétel, növelve az - ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően áthárított - általános forgalmi adóval,

cb) nem adóalany jogi személynél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál és az egyéni cégnél (*4) a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően az eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel, vagy az eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel, növelve az - ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően áthárított - általános forgalmi adóval,

cc) adóalanynál az e törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétel.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha a) az adóévre ésszerűen várható, e törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg;

(*2 Megállapította az Evmód tv. 31. § (2) bekezdése. Hatályos 2010. január 1-jétől.)
(*3 Megállapította az Evmód tv. 94. § a) pontja. Hatályos 2010. január 1-jétől.)
(*4 Megállapította az Evmód tv. 94. § b) pontja. Hatályos 2010. január 1-jétől.)